Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helyi tanterv

2010.09.30
A Göőz József Általános Iskola. Napköziotthonos Óvoda és Könyvtár
Helyi tanterve

I. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI
A NEMZETI ALAPTANTERVVEL KAPCSOLATOSAN

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései határozzák meg a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, melyeket röviden az alábbiakban ismertetünk.

A Nemzeti alaptanterv biztosítja az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő-oktató munka általános műveltséget megalapozó szakaszában (vagyis az első évfolyamtól szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végéig).

A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit.

A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása tantervi követelményeinek alapelveit.

A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket is megállapíthat az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait.

A Nemzeti alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek segítik.

A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

Az iskoláknak pedagógiai programot, annak részeként – a Nemzeti alaptanterv alapján – helyi tantervet kell készíteniük, vagy az ilyen módon készített helyi tantervek közül kell választaniuk, és azt kell beépíteniük helyi tantervként a pedagógiai programjukba. Az iskoláknak lehetőségük van arra is, hogy az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítsék el helyi tantervüket, illetve a kerettantervet is beépíthetik helyi tantervként a pedagógiai programjukba.

Az oktatási miniszternek rendszeresen, de legalább ötévenként – az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével – értékelnie kell a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat.

Amennyiben szükséges az oktatási miniszternek – az Országos Köznevelési Tanács egyetértésével, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérésével – kezdeményeznie kell a kormánynál a Nemzeti alaptanterv módosítását; továbbá gondoskodnia kell iskolai tantervek kidolgoztatásáról.

A Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását a kormányrendeletben szabályozza. Ennek megfelelően a Nemzeti alaptanterv kiadásával, bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet tartalmazza.

A Nemzeti alaptantervnek, valamint a kerettanterveknek a kiadását az Országos Köznevelési Tanácsnak figyelemmel kell kísérnie, és véleményeznie kell. A Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatakor az Országos Köznevelési Tanács egyetértési jogot gyakorol.

A Nemzeti alaptantervnek a közoktatási törvényben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálata után – ha a Nemzeti alaptanterv kiadásáról rendelkező kormányrendelet másként nem rendelkezik – az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem.

Az iskolákban a nem szakrendszerű oktatás keretében a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésének kell folynia.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására.

 

H E L Y I   T A N T E R V

 

 

I.                  AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK

1.      Tantervek

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

·        HK2001   = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv;

·        HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv;

·        H2004     = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.

·        H2004*= nem szakrendszerű oktatás heti 10 óra.

·        H2004**=nem szakrendszerű oktatás heti 11 óra

·        H2004+TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás- szövegértés-szövegalkotás; matematika; idegen nyelv; tantárgytömbösített oktatás; műveltségterület tantárgyi bontás nélkül;

1.melléklet a fotóalbumban
2. melléklet
a fotóalbumban
3. melléklet
a fotóalbumban
4. melléklet
a fotóalbumban
5. melléklet
a fotóalbumban

Az iskolai képzés rendje
Az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés – oktatás szakaszai:

Bevezető szakasz:    1.2. évfolyam

Kezdő szakasz:         3.4. évfolyam

Alapozó szakasz        5.6. évfolyam

Fejlesztő szakasz      7.8. évfolyam

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

Csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térképet) használunk, amelyeket az OM hivatalosan tankönyvvé nyilvánított.

A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: - testnevelés, rajz, technika, környezetismeret

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a szaktanárok határozzák meg a helyi tantervek alapján.

4.   Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak 

      tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

7. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

·         Az első-negyedik évfolyamon

o        a heti három kötelező testnevelés óra,

o        a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

·         Az ötödik-nyolcadik évfolyamon

o        a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra,

o        az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

o        a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

·         A napközi otthonban és a tanulószobán

o        a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

 

 

II.               A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 

1.        Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak a kompetencia alapú oktatásnak megfelelő tankönyveket és taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz.

2.        Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3.        A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

4.        A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

·         A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!

·         Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

·         A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5.        Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

 

III.           A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

 

1.      A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2.      A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.      A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

·        az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

·        az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

·        egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; és a tantestület határozata alapján vizsgát tehet.

·        magántanuló volt.

4.      A műveltségterület bontás nélküli tantárgyak esetén az értékelés egy (1) jeggyel történik, a belső osztályzatokat megosztjuk tantárgyanként, mert a továbbtanulás esetén tantárgyanként kérik a tanulók érdemjegyeit.

5.      A projektoktatást témaheteken valósítjuk meg. produktumait szóban értékeljük.

 

IV.           AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

 

1.      Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2.      Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

3.      Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

·        a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

·        a szülő személyi igazolványát;

·        a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

·        a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

·        a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

·        szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4.      A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

·        a tanuló anyakönyvi kivonatát;

·        a szülő személyi igazolványát;

·        az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5.      A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

6.      Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7.      Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

 

V.               A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

 

1.      Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

2.      Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

3.      A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli felmérés is tanúbizonyságot tesznek;

4.      A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:

·        a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

·        az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.      A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:

·        az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

·        a többi tantárgy esetében, pedig egy-egy témakörön belül.

(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

6.      A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

7.      A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:

·        Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

·        A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

·        Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

§         KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

§         JÓL TELJESÍTETT

§         MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

§         FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

·        A második évfolyamon, év végén, valamint az harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

8.      Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

9.      A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.

12. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény, Érdemjegy

0-33 %:                  elégtelen (1)

34-50%                 elégséges (2)

51-75%                 közepes (3)

76-90%                 jó (4)

91-100%               jeles (5)

14. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

-         második évfolyamon: magyar nyelv és irodalom,  matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-         harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom,  matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-         negyedik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-         ötödik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-         hatodik évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

-         hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika.

-         nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

15. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

16. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

17. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-         a házirendet betartja;

-         a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;

-         kötelességtudó, feladatait teljesíti;

-         önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;

-         tisztelettudó;

-         társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

-         az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

-         óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

-         nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-         a házirendet betartja;

-         tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;

-         feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

-         feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

-         az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

-         nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)      Változó (3) az a tanuló, aki.

-         az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;

-         a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;

-         feladatait nem minden esetben teljesíti;

-         előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

-         a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

-         igazolatlanul mulasztott;

-         osztályfőnöki intője van.

d)      Rossz (2) az a tanuló, aki:

-         a házirend előírásait sorozatosan megsérti;

-         feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

-         magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

-         társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

-         viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

-         több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

-         több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

18. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

19. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

  1. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-         képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-         tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-         a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-         munkavégzése pontos, megbízható;

-         a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-         taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-         képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-         rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-         a tanórákon többnyire aktív;

-         többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-         taneszközei tiszták, rendezettek.

c)      Változó (3) az a tanuló, akinek:

-         tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-         tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-         felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-         érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-         önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)      Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-         képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-         az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-         tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-         feladatait többnyire nem végzi el;

-         felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-         a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-         félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

  1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-         példamutató magatartást tanúsít,

-         vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-         vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-         vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-         vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban, részesítheti.

  1. Az iskolai jutalmazás formái.

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-         szaktanári dicséret,

-         napközis nevelői dicséret,

-         osztályfőnöki dicséret,

-         igazgatói dicséret,

-         nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-         szaktárgyi teljesítményért,

-         példamutató magatartásért,

-         kiemelkedő szorgalomért,

-         példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c)      Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)      Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

e)      Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

f)        A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

  1. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
  2. Azt a tanulót, aki

-         tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-         vagy a házirend előírásait megszegi,

-         vagy igazolatlanul mulaszt,

-         vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

  1. Az iskolai büntetések formái:

-         szaktanári figyelmeztetés;

-         napközis nevelői figyelmeztetés;

-         osztályfőnöki figyelmeztetés;

-         osztályfőnöki intés;

-         osztályfőnöki megrovás;

-         igazgatói figyelmeztetés;

-         igazgatói intés;

-         igazgatói megrovás;

-         tantestületi figyelmeztetés;

-         tantestületi intés;

-         tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

  1. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI)
FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK
MEGHATÁROZÁSA

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:

·        a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

·        az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak szóbeli házi feladatot;

·        az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

·        a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

 

A mappában található képek előnézete Helyi tanterv melléklete

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.